Ministránsoknak

Ministránsoknak

Amit egy ministránsnak tudnia kell

Kik a ministránsok?

A ministráns szó a latin ministrare igéből származik, amely szolgálatot jelent. Ezt a feladatot a becsületes, hallgatásra és cselekvésre egyaránt kész fiatalok látták el. Olyanok, akik teljes szívükből szerették az Urat, és fenntartás nélkül akarták szolgálni. Kezdetben a ministránsok ugyanolyan öltözetben voltak, mint a többi ember, azonban ünneplőre cserélték ruhájukat, hogy ezzel is mutassák feladatuk fontosságát. A ministránsok a papok segítői a legszentebb ünnep megülésénél, szorosan kapcsolódnak a Liturgiához. A ministrálás nem csak régen, hanem ma is kitüntetésnek számít.

Ki lehet ministráns?

Minden fiú és lány, aki példamutató magatartásával, teljes szívből szeretné szolgálni a Mennyei Atyát. Szeretettel várjuk a jelentkezőket. Jelentkezni lehet a sekrestyében és a plébánián bármelyik szentmise után. 

Általános szabályok és tudnivalók

Viselkedés a sekrestyében és a szentmisén

• A templom Isten háza. A sekrestye is a templom része. Ezért imádságos szándékkal lépjük át a küszöbét: „Örvendeztem, mert azt mondták nekem, az Úr házába indulunk.” – 121. Zsoltár.
• A ministráns, amíg a sekrestyében tartózkodik, érezze kötelességének a szent helyhez méltó viselkedést: kerülje a fölösleges beszélgetést, és fegyelmezetten viselkedjen, főképp ne civakodjon társaival.
• A ministráns lelkiség megköveteli, hogy a ministráns kellőképpen előkészüljön a szentmisén való részvételre és a szent szolgálatra. Ez csak a szent csend megtartásával lehetséges.
• A szolgálatok megbeszélésének is egyben a helye a sekrestye, amely a szentmise előtt történik, és nem a szentmise közben az oltárnál. A szentélybe való kilépés előtt mindenkinek ismernie kell a feladatát (kik fognak olvasni, kik szolgálnak, ki megy perselyezni, ki csenget stb.). 
• A ministráns figyelmét a templom, a szentmise foglalja le, anélkül, hogy a templom közösségét szemlélné, jobbra-balra vagy másfelé bámulva.
• A szentmise alatt kerüljön minden fölösleges mozgást, sétálást, hogy ne zavarja a hívek figyelmét, áhítatát.
• Szolgálatvégzés közben lassan és kimérten járjon. Nem illik az oltár előtt szaladgálni.
• A szentmisét nem hallgatjuk, hanem azon részt veszünk. Ezért közösen mondjuk az imát, figyeljük az áldozópap hangosan végzett imáit, olvasmányokat.
• Mind az imában, mind pedig az éneklésben alkalmazkodunk a közösséghez, vigyázva, hogy együtt kezdjük, és együtt fejezzük be másokkal.

Szolgálatvégzés

• Az olvasmány és a szentlecke felolvasása kitüntető feladat a ministráns számára (ők a lektorok = felolvasók). Ezért otthonukban minél többet olvassanak szabadidejükben – lehetőleg hangosan -, hogy minél jobban elsajátíthassák a szépen olvasás művészetét. A hívek örömmel hallgatják, amikor egy ministráns szépen, érthetően, tagoltan és hangsúlyozva olvas.
• A lektorok a Szentmise kezdete előtt legalább egy negyed órával korábban érkezzenek, hogy legyen idejük az olvasmányok átnézésére, hogy olvasásközben ne akadozzanak. Fontos tudni, hogy a közösség előtt történő olvasás mindig különös felkészültséget igényel, mivel mindenki az olvasmányra figyel.
• Kellő gyakorlattal rendelkező ministráns nem utasíthat vissza semmilyen szolgálatot, kivéve, ha valami miatt nincs akadályozva.
• A nagyobb ministránsok segítnek a kicsiknek a beöltözésnél. Egymást ráncba szedik, hogy rendezettek legyenek.
• Indulás előtt csendben mindenki beáll a sorba, a neki illő helyre. Közösen elmondják a Szentmise előtti ministráns-imádságot.

Bevezető szertartás

• A legelső ministráns feladata a szentmise kezdetét jelző csengő meghúzása.
• A kivonulásnál vigyázzanak a sor egyenességére. Mindenkinek tudnia kell, hogy hol a helye. A ministránsok a pap kíséretével az oltár elé vonulnak. Úgy álljanak meg az oltár előtt, hogy a miséző papnak középen a hely megmaradjon.
• Térdhajtás után mindenki a székekhez megy, és ott állva marad. A bűnbánati cselekmény után pedig mindenki leül.
• Az oltár előtt minden mozzanatból tűnjön ki a méltóságteljes magatartás, mivel a jó Istennek szolgál a miséző pappal együtt.
• Testtartásuk legyen mindig egyenes, akár állnak, ülnek vagy éppen térdelnek. 

Az Ige liturgiája 

• Az „Uram irgalmazz!” ének, a Dicsőség imádság (ez csak vasárnap és Fűünnepeken, az Advent és Nagyböjt kivételével van) és könyörgés befejeztével a lektor az ambóhoz megy (az Ige oltárához) az Olvasmány felolvasására.
• Vasárnap és Főünnepeken a válaszos zsoltár eléneklése után egy másik lektor megy az ambóhoz a szentlecke olvasására.
• Ha nincs kántor, akkor a miséző pap megbízhatja a ministránst, hogy a válaszos zsoltárt felolvassa.
• Az olvasmányokat és válaszos zsoltárt leülve hallgatják és éneklik.
• Amikor az allelujás vers éneklése közben a pap feláll, hogy az ambóhoz (olvasóállvány) menjen az evangéliumolvasásra, akkor a ministránsok is felállnak, és állva hallgatják végig az evangéliumot. A prédikáció alatt leülnek.
• A Hitvallásra (Hiszek egy Istenben…) mindenki feláll.
• A könyörgéseket felolvasó lektor az ambóhoz megy.
• Az egyetemes könyörgésekkel lezárul az Ige liturgia.

Az Eukarisztia liturgiája

• Az egyetemes könyörgések befejeztével, amikor a miséző pap az Ige oltárától a miséző oltár felé indul, a perselyező ministránsok elveszik a kihelyezett kosarakat és elmennek perselyezni. Ha közben illetékes személyek vállalják a perselyezést, akkor a ministránsok nem perselyeznek.
• A perselyezés befejeztével a perselyezők a bejáratánál egymást bevárják, majd együtt mennek a miséző oltár elé, az adományokat egyik társuk visszateszi a kosarak helyére és ott tartják a Szentmise befejezéséig.
• A csengető ministráns elveszi a csengettyűt; óvatosan és csenget a kellő időben.
• Áldoztatáskor ahány pap áldoztat, annyi ministráns veszi el az áldoztató tálcákat és segít az áldoztatásnál a pap mellett állva.
• Az áldoztató tálcát nem kell hordozni a pap keze után, hanem kinyújtott kézzel kell tartani egész áldoztatás alatt. A tálcára főként azért van szükség, hogy az Oltáriszentségről lehulló morzsák ne kerüljenek a földre.
• A szentáldozáshoz járuló ministránsok az elsők legyenek a sorban. Idejében döntsék el, hogy áldozhatnak vagy nem, majd egyszerre menjenek a megfelelő időben.
• A miséző kelyhet purifikálás után a nagyobb ministráns jobb kézével fogja a kehely szárán lévő gömböcskét (nóduszt), és balkezével tartva a kehelyfelszerelést, beviszi a sekrestyébe.

Befejező szertartás

• A Szentmise végén, az oltárcsók után, a ministránsok a pappal egyszerre az oltár elé vonulnak, térdet hajtanak a tabernákulum felé, majd a szélsők elindulnak a sekrestye felé. 
• Amikor a pap a sekrestyébe érve hangosan elmondja a Deo gratias-t, akkor a ministránsok egyszerre elkezdik a ministránsok szentmise utáni imádságát.

Szentmise után a sekrestyében

• A ministránsimádság elmondásával még nincs vége a szolgálatnak.
• A liturgikus ruhákat mindenki úgy hagyja, ahogyan találni szeretné a szentmise előtt. Ministrálás után a ruhákat mindenki akassza vállfára és tegye a helyére. Így biztos rendben találja, amikor legközelebb szüksége lesz rá.
• Miután rendbe tették ruháikat, köszönnek a sekrestyében lévőknek (Dicsértessék a Jézus Krisztus), és szorgosan haza igyekeznek családjukba.

Ministránsok Tízparancsolata

forrás: internet