Beszámolók

 Könyvbemutató: „A ladikos”

2015. január 8-án, 18 órakor került sor Szathmáry László nős diakónus „A ladikos” című verseskötetének bemutatójára az Alsóörsi Művelődési Házban.

Decsi Lászlóné – Márti néni – a következőképpen emlékszik az eseményre:

            „A ladikos című könyv számomra a következő sorokat szőtte és fonta lelkembe. Abban a nagy kitüntetésbe részesültem, hogy a könyv írójától, Szathmáry László Diakónus Úrtól már a bemutató előtt, ajándékba megkaptam a Ladikos című könyvet. Így módomba állt többször is tüzetesen átolvasni, s boldogan mondhatom, nagy élménnyel gazdagodtam. Örül a lelkem, boldog vagyok, mert ez a könyv számomra, egy gyönyörű imádság, úgy is mondhatnám, az óhajtott őszinte, alázatos Istenkeresés.

Megható minden lapja, minden sora. A következő szavakat már a („Nektek, kik életszövetséget kötnek”) című versből idézem: „Értelmet kap a versekben az értelmetlenség / S a szavak egymásba fonódása, ponttá csókolják a kérdőjelet”

Ez a könnyedség csodálatos, ahogyan a szavakkal játszik a költő. Olvasás közben, végig hallottam lelkemben a háttér zenét, amely minden egyes vershez illett, Beethoven 9. szimfóniáját, s a szavak, az Úrra hangolva rezdültek meg.   Minden vers számomra maga az őszinteség, a gondosan aprólékosan csiszolt kristály pohár volt!

Minden sorból, a tisztaságot, az őszinte szavakat, a fénykeresést, a fény felé haladást éreztem kihallani. Pl. az Ima c. versében olvastam a következősorokat! „Vihar soha nem csap árván, csak vihar után ragyoghat szivárvány.”

Vagy a „Tűztánc” című vers, maga az alázat, az Isten utáni vágyódás, a vele való őszinte találkozás. A „Kiáltás” c verset, pedig mint egy féltő ölelésnek mondanám. Diakónus Úr, a selyem nemes puhaságával említi az emberi durvaságot, a megaláztatást, s így ír róla.

„A mélyről, nem lehet felállni, csak isteni segítséggel!” Őszintén gratulálok Szathmáry László Diakónus Úrnak a Ladikos című könyvéhez, és sok szép alkotó évet kívánok.

Decsi Lászlóné

Alsóörs, 2015. január 8.