Beszámolók

Assisi Szent Ferenc ünnepi hangverseny Alsóörsön

Havasi gyopár és pirospaprika - a Sorop II. trió alsóörsi hangversenyéről

 További fotók

Új helyszín kapcsolódott be Alsóörs zenei életébe: egy svájci – magyar formáció, a Sorop II. trió adott sikeres koncertet október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén az alsóörsi római katolikus templomban.

Az elhatározás 1979-ben született. A svájci Berne – Arkadia Soroptimist Club három hivatásos zenész tagja úgy döntött, hogy triót alakítva, a maga módján vesz részt a soroptimista mozgalomban. A soroptimizmus nemes ügyet szolgál: jótékony célok megvalósítása érdekében fogja össze világszerte a dolgozó nőket azért, hogy tudásukkal, szakmai felkészültségükkel, művészetükkel, bármivel segítsék mindazokat, akiknek arra szüksége van, hozzáértéssel, jó szándékkal. A svájci klub tagja a Soroptimist International szervezetnek. Mint mondták, ők zenészek, amit ők hozzá tudnak adni ehhez a mozgalomhoz, az a kultúra terjesztése.

Az együttest egy fuvolista, egy klarinétos és egy zongorista alkotja. A fuvolista, Marianne Keller a Berni Zenekonzervatórium tanára. Művészdiplomáját Bécsben szerezte, majd nizzai, berlini, hamburgi és müncheni zeneakadémiai tanulmányokat folytatott. Sikeres koncertjeinek sorát – köztük Észak- és Dél-Amerikában, Kínában, a Távol-Keleten – számos kitűntetés tanúsítja. A Trio Elvetico szólistája, több zenei társulás tagja. A klarinét és Virtuosité diplomával rendelkező tanárnő, Sylvia Schwarzenbach, aki tanulmányait Párizsban, Nizzában és Berlinben folytatta, a fafúvos tanszak vezetője volt a berni művészeti főiskolán. Európában, Amerikában koncertezik szólistaként és különféle zenei műhelyek tagjaként. Az ISMÉ (Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság) tiszteletbeli, örökös tagja.

Az eredeti formáció, a Trio Sorop I. harmadik művésze, Agathe Rytz - Jaggi zongorista volt, aki korán elhalálozott. Ám a nemes célok nem ismernek határokat, különösen akkor, ha azok a zene nyelvén fogalmazódnak meg. Szegeden is működik egy Soroptimist Club. 
Soraiba tartozik a Szegedi Dóm neves orgonistája, a tanszakot alapító Égető Mária tanárnő, aki zongorista és orgonista képzettséggel rendelkezik, a mesterkurzust Párizsban végezte, egyházzenész és karvezető diplomáját Budapesten szerezte. Ő is bejárta a világot, nevét jól ismerjük nívós felvételeiről. 
Luganoban, egy soroptimista kongresszuson találkozott először a később Sorop II. néven újjáalakult trió tagjaival, akik az ismert okok miatt éppen zongoristát kerestek. Azóta együtt hirdetik a világi- és az egyházi zene egyetemes értékeit. Ebből kaptunk ízelítőt Pusker János kántor szervező tevékenysége nyomán Alsóörsön, a római katolikus Boldog Gizella Királyné Plébániatemplom hangversenyén.

Mielőtt a zene hangjai betöltötték az első királynénk ereklyéjét őrző szép templomot, a gyülekezet plébánosa, Berkes Péter atya az ökumené jegyében köszöntötte a megjelenteket.
Mint mondta, a zenének napjainkban is az a funkciója, hogy gyönyörködtessen, kapcsolja ki az utca zaját. Kívánja, hogy legyen lelki felüdülés mindannyiunk számára a következő óra. Így is történt. A Sorop II. műsorát gondosan válogatta össze. Változatos volt és színes, századok zeneirodalmának javát felölelve.

Elsőként Handel: Vízi zenéjének négy tételét hallhattuk, majd egy 17. századbeli ismeretlen szerző variációit. Ravel: Andanteját Mozart mű, majd Schubert: Románca követte. 

A műsor két része között mutatkoztak be az erdélyi motívummal díszített impozáns fellépő ruhát viselő művészek, míg hangszereik világába Pusker János kántor segítségével nyertünk bepillantást. Különösen a bassethornt, az 1760-as évekből származó basszusklarinétot csodáltuk meg. Az F-hangra hangolt különlegességről azt is megtudtuk, hogy Mozart gyönyörű Requiemjének vonatkozó szólamát eredetileg erre a hangszerre komponálta. A koncert második részében Graf: Négy berni vigadó táncát, majd azok „testvéreit”, a Régi magyar táncokat élvezhettük, ahogy azt Farkas Ferenc megálmodta. Szép perceket szerzett az egykori Szervánszky – tanítvány, Király László, az MR zeneszerző rendező-szerkesztője duójával, majd a műsor zárásaként Sosztakovics népszerű keringője ráadással kiegészítve. A szép hangversenyt hallgatván az embernek az az érzés támadt, hogy igaz a mondás: Ha Isten büntetni akarná az embert, elvenné tőle a zenét.

Tartozom még ezen írás címének magyarázatával. A Sorop II. trió CD-jének Bottka Sándor Mátyás által tervezett borítóján érdekes, esztétikus festmény áll Edelweiss and Paprika felirattal. A stilizált virág egy paprikafüzér és egy havasi gyopár összefonódásával hirdeti a karitatív tevékenységet folytató trió tagjainak hovatartozását oly módon, hogy a kompozíció Svájc és Magyarország nemzeti színeit is felhasználja. A CD –hez tartozó ismertető szöveg szélén pedig az orgona sípjai közé becsempészve felfedezhetjük a fuvolát és a klarinétot is.

A hangverseny a vélemények tükrében:

Decsiné Kiss Márta, a templom volt kántora: meg vagyok hatódva. Számomra nagyon sokat adott ez a hangverseny, a gyógyító hatású sok szép zene. Ilyen itt még nem volt. Reméljük, hogy nem ez volt az utolsó alkalom.

Berkes Péter plébános atya: A templom és környéke a találkozás helye. Az egységet, az egyetértést erősíti minden rendezvény, köztük az ilyen jellegűek is. Ez mindenki számára fontos. Tapasztalatom, hogy más felekezetek tagjai nyitottak a mi irányunkba, miként mi azok vagyunk feléjük. Ami magát a hangversenyt illeti, emberbarát időpontban került sorra, közvetlen találkozás volt, az idő is kedvezett. Amit hallottunk, az pedig igazi örömzene volt, jó hangulatban.
Tervezzük a folytatást.

írta: Kovács Piroska

fotók: Töltési Erzsébet