Beszámolók

Boldog Gizella királyné élete példa mindannyiunk számára
Beszélgetés Berkes Péter atyával,
az alsóörsi Boldog Gizella Királyné Római Katolikus Plébánia plébánosával

A közelmúltban, május 7-én ünnepelte Alsóörs szép római katolikus plébániatemploma búcsúnapját. A templom védőszentje első koronás uralkodónőnk: Boldog Gizella királyné, akinek névünnepe ez a nap. Ebből az alkalomból beszélgettem Berkes Péter atyával.

Miért választották éppen Gizella királynét a templom védőszentjévé?
Alsóörs 1985-86-ban épült plébániatemplomának megnevezése eredetileg Jézus Szíve Plébánia volt. Elődöm, Szabó János atya ismerte fel annak szükségszerűségét, hogy jó volna, ha a főegyházmegyében lenne még egy templom, amely az ő nevét viseli. Az átnevezés a nagy királyné iránti tiszteletből történt a kétezres években.

Minek köszönhető, hogy Boldog Gizella kultusza ezer éve töretlen?
Szent életének, szellemiségének és munkálkodásának. A fiatal bajor hercegnő, aki kolostorba akart vonulni, missziót vállalt azáltal, hogy „barbár földre” lépve házasságot kötött Istvánnal. Ebben Szent Adalbert püspöknek vannak érdemei, aki rávilágított arra, hogy a kereszténység felvételében való munkálkodás Istennek tetsző cselekedet, Istvánnak viszont stabil háttérre volt szüksége a kormányzáshoz, nem csoda tehát, hogy meggyőződésesen hívő feleséget választott, és felajánlotta Szűz Máriának az országot. Gizellát maga mellé emelte a trónra, méltó társat találva benne.

Melyek voltak a királyné legfőbb erényei?
Gizella egyszerre volt saját szabadságát Isten szándékának alárendelő, áldozatot vállaló, jótékonyságot gyakorló vallásos lelkületű nő, hittérítő, fejedelmi uralkodó, ugyanakkor példás feleség és családanya, aki kiemelkedő szentet nevelt az országnak. Amikor élete végén a passaui bencés monostor nővére, majd apátnője lett, önmegtartóztató életet élt, példát mutatva szerénységből, alázatból.

Vannak olyan cselekedetek és olyan tárgyi emlékek, amelyek egy évezred távlatából is időtálló értéket képviselnek. Melyek a leglényegesebbek ezek közül a királyné vonatkozásában?
Gizella és Veszprém neve egybeforrt, úgy is nevezzük a várost, hogy a királynék városa. A mindenkori magyar királynék gyóntatóatyja, valamint koronázó főpapja a veszprémi püspök lett. A Szent Mihály Székesegyház, a Veszprém - völgyi apácák kolostora (és részben az esztergomi, somlyóvásárhelyi is), a keze nyomát viselő magyar koronázási palást, rajta az egyetlen korabeli uralkodó ábrázolással, mind- mind emlékét hirdeti. A templomokat – István rendelete értelmében – bőkezűen ellátta miseruhákkal, kegytárgyakkal. Sokat tett az országért. Negyvenkét évet élt közöttünk, élete és életműve példa lehet mindannyiunk számára.

Alsóörs plébániája is rendelkezik egy felbecsülhetetlen egyházi értékkel.
Igen, van egy ilyen kincs a birtokunkban. Régen előírás volt, ma már kiváltságos helyzetet jelent, ha egy templomnak van egy ereklyéje. Ez számunkra megadatott: a Boldog Gizella királynét és az életútjához köthető két legfontosabb várost, Passaut és Veszprémet ábrázoló oltárkép szomszédságában hálás szívvel őrizzük a szentéletű királyné ujjperc fragmentumát.

Az utókor háláját hirdeti az is, hogy az utóbbi időben a szentté ugyan nem avatott, de férje István, és fia, Imre herceg révén két szentet is családjában tudó királyné oltalmáért könyöröghetünk.
Ünnepe alkalmából, 1975-ben beadványban kérte erre a Szentszéket a passaui püspökség. Egyházi részről a könyörgésnek meghatározott szabályai vannak, kanonizált szentek felé tehetjük meg, családokért, gyermekekért, a szolgálatban való kitartásért és más okokból. A királyné esetében teljesült az óhaj: a Szentszék rítuskongregációjának elnöke Sancta Gisela néven engedélyezte a saját könyörgést, amit meg is teszünk. Miként minden évben, az idén is megemlékeztünk védőszentünkről a templom búcsúnapját, május hetedikét követő bérmálással egybekötött vasárnapi misén, ereklyéjét körbehordva, oltalmát kérve.

                                                                               Kovács Piroska
forrás: www.alsoors.hu